Itt továbbra is a sziámi harcoshalakról(betta splendens)olvashatsz.Mégtöbb információt tudhatsz meg ezekről a halakról.A betták betegségei:

Betegség helye	Tünetek	Ok	Megelőzés
Szemek	Homályos, szürkés, duzzadt		Friss, tiszta víz
Fej	Étvágytalanság, úszási zavarok, sérülések a fejen		Friss, tiszta víz
Test	Sápadt színek, lemerül az akvárium aljára	Hideg, stressz, vitaminhiány	Megfelelő táplás, állandó hőfok az akváriumban
	Piros foltok, nyílt sebek	Bakteriális fertőzés	Friss, tiszta, picit sósabb víz
	Fehér, vattaszerű foltok a testen	Gombás fertőzés	Nagyon tiszta víz, sűrű vízcsere
	Piros csíkok az úszótöveknél	Bakteriális fertőzés	Friss, tiszta víz, jó minőségű éle eleség
	Lesoványodás, közömbösség, zihált légzés, daganatok a pikkelyek alatt	Parazitás fertőzés	Jó minőségű élő eleség
	Fehér pöttyök, vakarózás	Darakór	Friss víz, stressz mentes tartás
	A testen, fehéres fonalszerű férgek, vakarózás, zihált légzés, nyálkás réteg a testen és a kopoltyún, vörösödő felületek a testen	Parazitás fertőzés, haltetű	Friss, tiszta víz, jó minőségű élő eleség
Kopoltyúk	Felduzzadt kopoltyú, zihálás, tétlenség		Friss, tiszta víz
Úszók	Lyukak vágások, rojtosodás az úszókon	Úszó rothadás	Élesebb felületeket kivenni az akváriumból.
Egyéb	Nehezen tud lemerülni, vagy feljönni levegőért	Úszóhólyag probléma	Kevesebbet kell etetni

A leggyakoribb betegsége a sziámi harcoshalnak az úszóhólyagos probléma,ha bettánk nehezen tud felmenni levegőért,vagy tán nehezen tud lemerülni,akkor tudjuk,hogy ez a betegség.Az a rosszabb,ha nehezebben tud feljönni a víz felszínére,mert ez könnyebben pusztulásához vezethet,azért,mert ha nem tud halunk feljönni levegőért,akkor megfullad,és elpusztul.Ha ez a baja a bettádnak,ne stresszelj,70%,hogy túléli,és nem biztos,hogy meghal.Ha a másik fajtája jelentkezik az úszóhólyag problémának,vagyis ha a bettánk nem tud lemenni a víz alá,akkor nincs nagy baj,így is feltud jönni levegőért,ráadásul ez a fajtája az úszóhólyag problémának elmúlik egy-két nap alatt,csak a bettának ürítenie kell egy kicsit a vízbe.

A sziámi harcoshal (Betta splendens) Dél-Ázsiából, Thaiföld állóvizeiből származik. Amikor egy gyönyörű hím agresszív magamutogatása során kifeszíti fátyolos úszóit, azok tökéletes kört alkotnak. A nősténynek mindig jóval rövidebbek az úszói.

A betta - akárcsak a gurámi - a labirinthalak családjába (Anabantidae) tartozik. A halcsalád különlegessége a labirintkopoltyú, amely szerv képessé teszi őket arra, hogy a víz felszínére úszva lélegezzenek. Ez a magyarázata annak, hogy gyakran láthatjuk őket levegőztető-mentes akváriumokban. Ilyen esetekben azonban a heti egyszeri, 20%-os vízcsere elengedhetetlen!

Színeik és úszóik alakulása nagyon különböző, mivel a legtöbb akváriumi példányt évek óta szelektív módon tenyésztik fogságban. A hímek harciasak, ezért csak egyet tartsunk medencénkben. Ha mégis összeengednénk őket, akkor azt csak nagyon nagy akváriumban tegyük, mivel revírvédők és elég nagy területet védenek. Két hím sziámi harcoshal egy kis akváriumban valószínűleg addig verekedne, amíg az egyik el nem pusztul (innen ered a neve is, hiszen eredeti élőhelyén ezt a harcosságát kihasználva haldiadalokat rendeztek vele). A hímek körülbelül 8 centiméteresre, míg a nőstények 5-6 centiméteresre nőnek.

Tágas helyet és élő eleséget! 

Egy hím és egy nőstény sziámi harcoshalat legalább egy 40 literes akváriumba tegyünk, sok búvóhellyel, de talán még jobb, ha egy 60 liter körüli akváriumba rakunk két nőstényt és egy hímet.

A nőstényt a hímtől nagyon egyszerű megkülönböztetni, a nősténynek ugyanis egyszerű "barnás" színezete van és nincsenek olyan túlfejlett úszói, mint a hímnek.

A betták tartásához két alapvető dolog feltétlenül szükséges: magas, legalább 25-26 °C-os hőmérséklet és alaposan lefedett akvárium annak érdekében, hogy ne fázhassanak meg (a labirintszervük miatt rendszeresen légköri levegőt is "szippantanak", ha az akvárium fölötti levegő hidegebb, mint a víz, megfáznak).

Emellett a szűrés is fontos, ha csak betták lesznek az akváriumban, akkor a levegőztetés nem feltétlenül szükséges, de semmiképpen sem ártalmas. Tápláléka inkább élő eleségből (tubifex, szúnyoglárva), semmint száraztápból álljon.

A sziámi harcoshal az egyik legismertebb és egyik legkedveltebb trópusi díszhalunk, hogy megjelent európában (1892, Franciaország). Ezért részletesebben kell foglalkoznunk vele. Õshazája Szingapúr, Maláj-föld, Thaiföld, azelõtt Sziám. A malájok "ikanbettah" néven ismerik, innen származtatható tudományos neve is. Hazájában iszapos fenekû, sekély vizû állóvizek, valamint rizsföldek lakója. Az eredeti vad formát ma már medencéinkbõl teljesen kiszorították a tenyészváltozatai. A fátyolúszós betták létrehozása a kambodzsai tenyésztõk érdeme. A fátyolos betták azután nagyon gyorsan, szinte minden országban meghódították, akvaristák népes táborát. A hímek hossza 8-10, míg a nõstények, 5-6 cm-nél nem nõnek nagyobbra. A hímek hát-, farok-, farok alatti és hasúszói, erõsen megnagyobbodtak, az úszófugarak megnyúltak.

Az úszók erõteljes növekedése a hím nemi hormonok hatására kezdõdik, és ívás után egy ideig fokozott úszónövekedést figyelhetünk meg. A nõstények ûszói kisebbek, a hátúszó lekerekített. A hímeké hosszú, kihegyesedõ. A hímek mindig erõteljesebb, élénkebb színûek.

A közepesen kemény, 7 pH körüli vizet kedveli. Nagyon melegigényesek. teljes szépségüket csak 25 fok feletti hõmérsékleten bontakoztatják ki. Alacsonyabb hõmérsékleten bontakoztatják ki. Alacsonyabb hõmérsékleten alig mozognak, színeik sápadtak, apatikus viselkedésûek. Egy medencében lehetõleg csak egy hímet tartsunk. Társas akváriumban a sziámi harcoshal igazi szépség nem érvényesül.

Akvaristák gyakran tartanak egy-egy hímet egymás mellett 1-1, 5 literes befõttes- vagy akumlátorüvegekben, újabban plasztikedényekben. Az üvegek közé papírlapokat tesznek, és amikor az üvegek közül kiemelik ezeket, a hímek meglátva egymást, kifeszített kopoltyúfedõkkel és úszókkal rontanak egymás felé. Ilyenkor mutatják igazán csodálatos szépségüket. Nagyüzemi betta tenyészetek 5-6 ezer fátyolos hímet nevelnek egyszerre "befõttesüveg technológiával". Kétségtelen, hogy a legszebbfátyolos hímeket ezzel a módszerrel nevelhetõk. Arra ügyelni kell, hogy viszonylag szûkösen etessük az üvegbe helyezett állatokat, mert a betták nagyon hajlamosak az elhízásra. Az elhízott hímek ellustulnak, élettartalmuk csökken. Ha sok hímet tartunk üvegekben, elengedhetetlen a szobahõméséklet legalább 23-24 fokon tartani, vagy néhány vattos kis fûtõvel a kis edényeket hûteni.

Az élõ eleságet kedveli. Tufix, és szúnyoglárva a kedvenc tálálékuk. A vizibolhát a betta, nem szívesen fogyasztja, sem élõ, sem száraz formában. A száraz eleséget csak átmenetileg és csa szükségbõl etessünk velük. A csirke- és a marhamáj, kedvelt eleségük.

A vízhõfokot 3-4 fokkal a tartési hõmérséklet fölé emeljük, úgy, hogy az 28-29 fok legyen, mert 26 fok alatti hõmérsékleten, már nem mindegyik hím hajlandó habfészket építeni. A biztos siker érdekében egy 15-20 literes medencét tökéletesen kitisztítunk, majd feltöltjük, olyan hõfokú vízzel, amilyen a medence vize volt, melyben a szülõket tartottuk. A betták ívási kedvét növeli, ha friss vizet töltünk, az ívatómedencébe.

Az ívatómedence ama üvegfalait, amelyek a szomszédos akváriumok felé néznek, fedjük papírral. Ez különösen akkor fontos, ha a szomszédos medencében is betták vannak. Az ívásra kitett párt ugyanis nagyon zavarja, ha fajtársaikat vagy nagyobb halakat látnak. A víz magassága ne legyen több 15 cm-nél. Ezután helyezzünk a medencébe néhány hosszú levelû növényt (pl. Vallisneria), amelynek levelei a víz felszínéig nyúlnak. A medence két sarkába tegyünk 1-1 sûrû bokrot alkotó finom levelû növényt vagy ha ez nincs, 1-1 csomó perlonvattát, hogy a nõstény búvóhelyet találjon.

Amikor így elkészítettük a medencét, este helyezzük a nõstényt a medencébe, és a hímet egy kis üvegben belógatva az ívatóakváriumba, egymáshoz szoktatjuk a párt.

Ezután a medence fûtését állítsuk be 28-29 fokra. Ha a nõstény kifeszített úszóikkal izgatottan a hímet tartalmazó üveg körül úszkál, miközben a hastájékon sötét harántcsíkok jelennek meg, akkor biztosak lehetünk, hogy a nõstényben van érett ikra, és hajlandó az ívásra. ha ezt az "elõvigyázatossági próbát" nem hajtjuk végre, akkor könnyen megeshet, hogy a hím könyörtelenül agyonveri a nõstényt.

A következõ reggelen azután a hímet kiengedjük az üvegbõl. A víz hõfoka közben eléri a 28, max a 30 fokot. Ez a hõfokemelkedés növeli az ívási kedvet. A hím néhány óra múlva hozzákezd a habfészek építéséhez. Ez a fiatal hímeknél hosszabb ideig is eltarthat. Az ikrarakás rendszerint csak a második napon következik be, és 2,2, 5 óránál tovább nem tart. A párzások száma 30-50, 1-1 párzás alakalmával átlagosan 10-15 ikra ürül ki a nõstény petevezetõjábõl.

Ikrarakás ztán a nõstényt kifogjuk a medencébõl. A betta lárvák 18-30 óra alatt kelnek ki. A kelési idõ a vízhõfok függvénye. További két napig a hím a habfészekbõl kiesõ és elúszó ivadékot még összeszedi, és visszaköpi a habfészekbe. A lárvák kelésétõl számított 3. napon emeljük ki a hímet is a medencébõl. Az elúszó ivadékot az elsõ napokban csak igen apró élõ eleséggel vagy tojássárgájával etessük. Az elsõ két héten gyorsan nõnek. Nagyon fontos, hogy ebben az idõben a medence egyes vízrétegei teljesen azonos hõmérsékletûek legyenek. Finom légporlasztással ezt nagyon jól lehet megvalósítani. Ajánlatos az elsõ hét végétõl a kis betták vizét filtrálni (csak belsõ filter alkalmas erre a célra), és 10 liter vízhez 1-2 teáskanálnyi asztali sót tenni. A harmadik héten rendszerint kialakul a labirint szerv. Ha a betta család ezt az idõszakot is veszteségek nélkül átvészeli, akkor a siker már szinte biztos.

A Betta tenyésztésének sikertelenségét a következõ fõ okok idézik elõ:

1. A tenyészpár nem megfelelõ. Ennek okai:

a) öreg hímek nam alkalmasak ikráztatására

b) a nõstény ikrái még nem érettek

c) a hím túlságosan elhízott

d)a pár túl fiatal

A fiatal párok elsõ ívása rendszerint eredménytelen.

2. A víz hõmérséklete nem volt állandó vagy az egyes vízrétegek túl nagy hõingadozást mutattak. Ez sokszor abban mutatkozik, hogy az ivadékok már elúszni sem tudnak, hanem kezdettõl fogva süllyedõkké válnak.

3. A labirintszerv kialakulásakor a víz fölötti lebegõ hideg, ez szinte az egész ivadékcsoport megbetegedését, hasonúszóvá válását okozhatja.

Tenyészváltozatai:

a) Színváltozatok: zöld, kék, vörös, hússzínû, fehér, fekete, barna valamint az elõbbi színek keverékei; az albínó Betta rendkívül ritka.

b)Formaváltozatok: fátyolúszós változatok minden színben elõfordulnak. A fátyolúszó méretei és tárhatósága nagy változatosságot mutat, és törzsenként nagyon eltérõ lehet. 1963-ban az USA-ban és Angliában megjelentek a fátyolos, osztott farokúszójú betták is. Ezek azonban szélesebb körben nem terjedtek el.

 

További információt a bettákról itt,ezen az oldalon a sziámi harcoshalak(betta splendens) menünél találsz,valamint a http://www.betta-splendens.gportal.hu/ nevű oldalon. 

Hamarosan írok még a bettákról

 

 

 

 

 

 

Oldal: Sziámi harcoshalak 2
Díszhalak oldala! - © 2008 - 2024 - diszhalak-oldala.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat